A NAP NYUGODNI TÉR

A nap nyugodni tér,
Leszáll a csendes éj,
Már búcsút mondunk.

A tölgy a bérc alatt
Oly búsan bólogat,
Mert el kell válnunk.

Míg jő a pirkadat
És újra kél a nap,
Én ébren várlak.

Ha zeng majd száz madár,
S a selymes pille száll,
Hát újra látlak.