Nap süt, kék az ég, zöld a pázsit,
Ág lomb, hívogat, szinte csábít,
Hát jöjj, csak, no jöjj, állj a sorba,
És fújjuk együtt: tralallallala!
Mint fürge méh, a képzelet,
Mely emlék-mézet gyűjtöget,
Bejárja mind, mi kedves volt,
És szebbnek látja, még mint volt:
refr.
Hát jöjj, csak, no jöjj, állj a sorba,
És fújjuk együtt:trallalallala!
Nincs messze már a kedves táj,
hol dallal vár sok kis madár,
a völgybe le a csúcsra fel,
oly könnyű szívvel énekelsz.
refr.
Hát jöjj, csak, no jöjj, állj a sorba,
És fújjuk együtt:trallalallala!
vmi hasonlo remlik meg ebben a dalban:
VálaszTörlés"a volgybe le , a csucsra fel, oly konnyu szivvel érkezel..."
Igen,én is így tudom:könnyű szìvvel ÉRKEZEL😊
TörlésNap süt, kék az ég, zöld a pázsit,
TörlésÁg, lomb hívogat, szinte csábít:
Hát jöjj csak, no jöjj, állj a sorba.
És fújjuk együtt: trallalallala.
Nincs messze már a kedves táj, hol dallal vár sok kismadár.
A völgybe le, a csúcsra fel oly könnyű szívvel érkezel.
Hát jöjj csak, no jöjj, állj a sorba, és fújjuk együtt:
trallalallala!
Mintha színezüst fátylat látnál,
Tán még szebb is, mint napvilágnál:
Ha hold fénye árad a tájra,
És halkan cseng a trallalallala.
Amerre lép a kis csapat, nagy búzatábla bólogat,
A sok kalász azt suttogja: itt egy se' vénül meg soha.
Hát jöjj csak, no jöjj, állj a sorba, és fújjuk együtt:
trallalallala!
nekem rémlett belőle a "nincs messze már..." rész, de így már teljes a kép... köszi :D
VálaszTörlésAmerre lép a kis csapat, nagy búzatábla bólogat, A sok kalász azt suttogja, itt egy se' vénül meg soha...
VálaszTörlésKöszi,hogy megosztottàtok,nemrég énekeltem én is egy kislànynak,közben bàboztam neki hozzà😁imàdta, mondta nekem : mégegyszer☺vagy ötszö
VálaszTörlés