Címkék

2011. szeptember 27., kedd

OLY SZÉP A TÉLI

Oly szép a téli jégvilág
a hóban alvó dombon
Hűs ablaktáblán jégvirág
s bent szép meséket mondunk.

Ma kiskarácsony éjjelén,
vagy nagykarácsony reggelén
sok gyermek békén boldog.

A csillagszóró ráragyog
a szép karácsonyfára.
No, gyertek, játsszunk jó nagyot,
és énekeljünk rája.

Ma kiskarácsony éjjelén,
vagy nagykarácsony reggelén
sok gyermek békén boldog.

2011. szeptember 18., vasárnap

OLVADÁS

Csipp,
Csepp,
Egy csepp,
Öt csepp
Meg tíz;
Olvad a jégcsap,
Csepereg a víz.

(Weöres Sándor)

2011. szeptember 17., szombat

KIMENT A HÁZ AZ ABLAKON

Kiment a ház az ablakon,
Utána ment a vénasszony.
Zsupot kötött a hátára,
Úgy ballagott a vásárba.

Felmászott a nyúl a fára,
Jaj de szépen kukorékol,
Piros csizma van a lábán,
Nem süt a nap a szemébe.

A rókának nincs nadrágja,
Mert a posztó nagyon drága.
Ha a posztó olcsó volna,
A rókán is nadrág volna.

Gyerünk, menjünk vendégségbe,
Három hétig tart egyvégbe.
Vigyünk el egy rosta vizet,
A nagyharang majd megfizet.

Sült malac ott strázsát álljon,
Sült ökör utcán sétáljon.
Két csípőjén kulacs lógjon,
Szarva közt kalácsot hordjon.

2011. szeptember 8., csütörtök

HULL A HÓ

Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.

A kis nyúl didereg,
megbújik a földön:
"Nem baj, ha hull a hó,
csak vadász ne jöjjön!"

Parányi ökörszem
kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
"Süt még nap a nyáron!"

(már a kánikula közepén ezzel tartottam magunkban a lelket... csak hát akkor még nagyon nem volt ésszerű post-olni :))

2011. szeptember 5., hétfő

ZÚG A VOLGA

Zúg a Volga, sír a Volga,
Súlyos gálya reng a habján.
Hóban, szélben, napsütésben
Csörg a lánc a Volga partján.
Hosszú, kínos év a kurta nap,
Száll a gálya, sírva húz a rab.
Tüske, ha vérzik, már nem is érzi.
Könnyes arca ó, be halvány.
Zúg a Volga, sír a Volga...

Zúg a Volga, sír a Volga,
Súlyos gálya reng felette.
Árva, csüggedt életünket
Láncon húzzuk mindörökre.
Zúg a korbács, és a húsba csap,
Száll a gálya, sírva húz a rab.
Százfele vérzik, és pihenése
Nincsen, csak a sírgödörben.
Zúg a Volga, sír a Volga...

2011. augusztus 28., vasárnap

LEGYETK JÓK, HA TUDTOK

Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.
Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

2011. augusztus 26., péntek

KÖRBEN ÁLL EGY KISLÁNYKA

Körben áll egy kislányka,
lássuk, ki lesz a párja?
Kit szeret a legeslegjobban?
Azzal forduljon gyorsan.

Ezt szereti legjobban,
ezzel forduljon gyorsan.
Vége, vége, vége mindennek,
Vége a jó kedvünknek.